Eseménynaptár

október 2018
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
Székesegyház PDF Nyomtatás E-mail

A város elsô székesegyházát I. Géza építtette, aki oda is temetkezett, Ez a mai Géza király téren állt, azonban a tatárok felgyújtották. Ezután reneszánsz stílusban egy újabb bazilika épült amit a törökök pusztítottak el .
szekesegyhaz

Cím: Konstantin tér
Látogatási idő:

április 1. - november 1.

Hétfő: zárva

Kedd- Vasárnap: 10.00 - 12.00 és 14.00 - 18.00

A török kiűzése után a mai Március 15-e tér déli részén álló, nagyon rossz állapotban lévô Szt. Mihály templomot használták székesegyháznak. Végül Eszterházy Károly püspök, elunva a templom állandó javítását, elhatározta, hogy új székesegyházat építtet. A tervek elkészítésével Franz Anton Pilgram osztrák építészt bízta meg. Pilgram tervei szerint egy gazdagon díszített késôbarokk templom épült volna, amelyet a római Szt. Péter bazilika elôtti térhez hasonló íves, oszlopos kolonád kapcsolt volna a szemközt álló püspöki palotához. Azonban Eszterházyt áthelyezték az egri püspökség élére, a vácit pedig Migazzi Kristóf bécsi hercegérseknek adták, aki a terveket túl drágának találta. Ezért egy másik építészt , a Bécsben élô, francia Isidor Canavalet bízott meg, hogy a már meglévô alapokra új katedrálist tervezzen. Így épült meg ez a klasszicizáló késôbarokk ízlésű székesegyház.

Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belsô munkálatokat csak 1777-ben fejezték be.A székesegyház méreteivel is kiemelkedik a magyar műemléki anyagból: külsô hossza 72 m, belsô hossza: 60 m, magassága:55 m. A Szűz Mária és Szent Mihály tiszteletére szentelt nagytemplom fôhomlokzatán a tornyok közötti hat korinthoszi oszloppáros elôcsarnok dominál. A választó párkány felett Bechert József váci szobrász alkotásai láthatók: balról jobbra:Péter, Pál, Szűz Mária, József, János, Jakab.Az elôcsarnok falán stukkó domborművek láthatók, amelyek Migazzi címerét és evangéliumi jeleneteket ábrázolnak. Az egyhajós templom belseje késôbarokk. A fôoltár és a kupola freskóját a XVIII. század legjelentôsebb osztrák festôje Franz Anton Maulbertsch készítette. A fôoltárkép Szűz Máriának Szent Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja, a kupolafreskó pedig a menyország lakóit, köztük a magyar szenteket. A fôoltár falképét elkészülte után két évvel Migazzi püspök Johann Martin Schmidt Keresztrefeszítést ábrázoló vászonképével letakartatta. A freskót 170 év múlva 1944-ben szabadították ki és restaurálták.A fôoltárt a hajótól reneszánsz korlát választja el, mely a törökök által elpusztított reneszánsz bazilikából maradt ránk.A kupolát hordozó pillérek lemetszett sarkain, vörösmárvány táblákon Forgách Pál, Althann Mihály Frigyes, Althann Mihály Károly és Migazzi Kristóf püspökök arcmását örökítették meg. A kereszthajóban álló oltárok vászonképei olasz templomokban lévô festmények másolatai, a másik két mellékoltár képeit Johann Martin Schmidt készítette.

Az 1940-es évekig a két Maulbertsch freskón kívül más falfestmény nem volt a katedrálisban. Ekkor azonban a kereszthajó négy hatalmas falfelületére kerültek a mezôkövesdi Takács István freskói, a szentély félkupolájába Kontuly Béla falképe.

20090511_0371

20090511_0445

dom 56

dom_oltar

kis tl 22

 
Önkormanyzati Minisztérium Támogatásával
Önkormanyzati Minisztérium Támogatásával